A Kormány döntése alapján a Budapest Fejlesztési Központ a NIF Zrt.-vel együttműködésben megkezdi a Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonal teljes körű felújításának előkészítését, tervezését. A 71. számú, veresegyházi vonal megújítására szóló tervek európai uniós források bevonásával készülnek el.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia szerint Közép-Magyarország mobilitási problémáin csak az elővárosi vasútvonalak fejlesztésével lehet segíteni. A fóti és a veresegyházi térség lakosainak száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt évtizedekben, a fejlesztéssel érintett vasútvonal mentén jelenleg mintegy 80 ezer ember él. Az autóval naponta a fővárosba tartók elviselhetetlen forgalmat jelentenek az úthálózaton. A térségből Budapestre utazóknak csak a vasúti közlekedés fejlesztése jelenthet környezetbarát alternatív megoldást.

A pálya leromlott állapota miatt a vonatok ma csak 40-60 km/h sebességgel közlekedhetnek, az egyvágányú vonalon, a kevés kitérési lehetőség miatt az órás járatkövetést egyszerre csak az egyik irányban lehet félórásra sűríteni. Az állomások és megállóhelyek leromlott állapota nem utasvonzó, de naponta még így is tízezer ingázó használja ezeket.

KÖZÖSEN TERVEZÜNK

A veresegyházi vonal fejlesztése több tízezer ember mindennapi életére lesz hatással, így fontosnak tartjuk, hogy a vasúton utazók és a vasút környékén élők véleményét és igényeit is becsatornázzuk a tervezési folyamatba, és ez alapján tudjuk fejleszteni az állomási és megállóhelyi környezetet. Kérjük kérdőívünk kitöltésével segítse munkánkat! A kérdőívet 2021.04.15-ig lehet kitölteni, az eredmények feldolgozást követően ezen az oldalon lesznek elérhetők.

Mondja el véleményét!

A veresegyházi vonal fejlesztése több tízezer ember mindennapi életére lesz hatással, így fontosnak tartjuk, hogy a vasúton utazók és a vasút környékén élők véleményét és igényeit is becsatornázzuk a tervezési folyamatba, és ez alapján tudjuk fejleszteni az állomási és megállóhelyi környezetet. Kérjük kérdőívünk kitöltésével segítse munkánkat!

A kérdőívet 2021.04.15-ig lehet kitölteni, az eredmények feldolgozást
követően ezen az oldalon lesznek elérhetők.

A BFK irányításával készülő Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia modellezése alapján a felújítást követően az eddigihez képest több mint háromszorosára nőhet az utasszám a veresegyházi vonalon. Ehhez a főváros és az őrbottyáni zónahatár között 15, a külső szakaszokon, Váctól 30 perces járatkövetés szükséges a zónázóvonatok számára.

Hogy a vonatok gyorsabban közlekedhessenek, a cél az egyes szakaszokon a gazdaságosan elérhető legmagasabb tervezési sebesség. A pontos határokat a tervezési folyamat első szakaszában fogják meghatározni, azonban az előzetes elképzelések szerint:

  • Rákospalota-Újpest állomás térségében 60-80 km/óra,
  • Rákospalota-Kertváros és az M0 autóút között 80 vagy 100 km/óra,
  • az M0 autóút és Fót között 100 vagy 120 km/óra,
  • Fót elleníves belterületi szakaszán 60 km/óra,
  • Fótújfalu/Fótfürdő és Csomád között 80 vagy 100 km/óra,
  • Csomádtól Veresegyházig 100 vagy 120 km/óra,
  • a Veresegyház–Őrbottyán szakaszon 80 km/óra,
  • Őrbottyán és Vác között 100 km/óra pályasebesség elérése reális.

A tervezett járatsűrűség eléréséhez szükséges a vonalat részben kétvágányúsítani. Rákospalota-Újpesttől Fót állomásig, ahol csúcsidőszakban óránként és irányonként 4 személyvonat és 2 zónázó fog járni, végig szükséges a második sínpár. Fót sűrűn beépített területén marad egy vágány, a további vizsgálatok döntik el, hogy Fótújfalutól vagy csak Fótfürdőtől indul a következő bővített szakasz Ivacsig. Erdőkertes és Vicziántelep között ismét létesül második vágány, ez a szakasz – a tervezési folyamat során elkészülő részletesebb vizsgálatok függvényében – kibővíthető délre Ivacsig, északra Őrbottyánig.

Hogy hamarabb indulhasson a vonal tényleges felújítása, a fejlesztés tervezőjének több lépcsőben, ütemezetten kell végigvinnie a teljes tervezési folyamatot. Először döntés-előkészítő, majd megvalósíthatósági tanulmányt kell letennie az asztalra, az ezek alapján megszülető döntések után pedig el kell készíteniük az engedélyezési, kiviteli terveket és a kapcsolódó dokumentációt. Az építési engedéllyel bíró terveket a BFK 2022-re készíti elő.

A fejlesztés célja, hogy az állomások és a megállóhelyek is igényesen megújuljanak, a települések – adott esetben helyi karaktert is tükröző – valódi kapuivá váljanak. Rákospalota-Újpest, Veresegyház és Őrbottyán állomás esetén a színvonalas építészeti megoldások érdekében a tervezőnek több építészirodától kell vázlatterveket megrendelni, és azokból, az érintett önkormányzatok bevonásával fogjuk kiválasztani a megfelelő változatot.

A vonal állomásainak, megállóhelyeinek elhelyezkedése nem mindenhol szolgálja megfelelően a mai településszerkezetből adódó utasigényeket. Az elképzelések között szerepel új megállók létesítésének vizsgálata, megállók áthelyezése, szükségtelen megállók megszüntetése. E kérdések eldöntésében figyelembe fogjuk venni a lakosság visszajelzéseit, a kérdőív kitöltésével segíthetők ezek a döntések.

Kiemelten fontos Rákospalota-Újpest állomás szerepe az utasok, a vasút működése és az építészeti megoldás szempontjából is, hiszen itt válik ki a veresegyházi vonal a 70-es, Budapest–Göd–Vác–Szob fővonalból. Az elképzelések szerint az állomásra – a Nyugati pályaudvar bevezető szakaszainak fejlesztését tartalmazó, párhuzamosan előkészítés alatt levő projekttel kiegészítve – mindhárom irányból több vágány érkezik majd, mint most. Sokan szállnak itt át a városi közlekedésre, az M3 metró távlatban tervezett hosszabbítása esetén ez még inkább így lesz. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában távlatként elképzelt fejlesztések megvalósulása esetén vonatról vonatra is át lehet majd itt szállni, például a vasúti alagúton át Buda felé.

A cél az, hogy ne csak a vasútvonal újuljon meg, hanem a településeken a megállóhelyek, állomások megközelíthetősége is javuljon. Ezért a vonal állomásain, megállóiban megfelelő kapacitású P+R parkolók, B+R tárolók fognak épülni. Ahol a ráhordó buszhálózat ezt szükségessé teszi, a könnyű átszállást lehetővé tévő megállók, buszfordulók létesülnek. Akadálymentesen és könnyen megközelíthető, fedett vagy részben fedett peronok fognak épülni, egységes, korszerű, közérthető utastájékoztató és információs rendszert szerelnek föl. A helyi adottságoknak megfelelően kiegészítő kereskedelmi szolgáltatások telepítése is a tervek között szerepel.

Hogy a vasúti és a közúti forgalom kevésbé zavarja egymást, hogy a pálya két oldalán található településrészek kevésbé legyenek elszigetelve egymástól, hogy csökkenjen a balesetveszély, a fejlesztés során külön szintű közúti keresztezések is megépülnek.

A tervezési folyamat során elvégzett vizsgálatok nyomán fog eldőlni, hogy pontosan hol lesznek külön szintű keresztezések a közutakkal. A főváros területén meg kell vizsgálni a Káposztásmegyeri lakótelep déli szélén vezetendő, a 70-es és 71-es vonalat is külön szintben keresztező gyűjtőút szükségességét, lehetőségét. Ugyancsak vizsgálandó a Csömöri-patak közelében a Dunakeszi út külön szintű átvitele. Fóton az állomás mellett a 2101-es út átvezetése is eldöntendő kérdés. Fótfürdő megállóhely térségében a 2102-es út kétszer keresztezi a vasutat, a keresztezések külön szintű kiépítése helyett az út nyomvonalának áthelyezése is szóba jön itt. A 2104-es út, amely Vácot köti össze Gödöllővel, két helyen keresztezi a vasútvonalat. A veresegyházi és a máriaudvari átvezetés megoldása is vizsgálandó.

A vonal fejlesztése keretében új gyalogos-kerékpáros átjárók építése a tervek között van. Rákospalota-Újpesten indokolt lehet akár a peronok mindkét végéhez kapcsolódva összekötni a sínek két oldalán található IV. és XV. kerületi városrészeket. Ugyancsak az akadálymentes gyalogos-aluljárók vizsgálandó helyszínei között van Fót, Ivacs, Veresegyház, Vác-alsó.

A kérdőív nem a Budapest Fejlesztési Központ oldalán található

A kérdőív kitöltéséhez a weboldal átirányítja Önt a https://surveymonkey.com/ oldalára. A továbblépést követően az adott weboldalon közzétett adatvédelmi rendelkezések az irányadóak, melyek továbblépés és a kérdőív kitöltése esetén elfogadottnak minősülnek.

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (”sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldalon történő továbblépéssel elfogadja a cookie-k használatát.​